Amint eltűntem az emberek közeléből, rohanni kezdtem. Cassy szorosan követett. Minél előbb haza akartam érni, nekem is rossz előérzetem lett hirtelen. Mi van, ha Katherine bejutott? Vagy ha Ő talált meg újra? Nem az nem lehet! Nem… épp elég régóta menekülök. Nem adhatom fel, nem találhat meg. Lotti… nem hívhat így soha többet. Nem reszketek a hangjára többet. Biztos csak Katherine, Ő nem lehet. Végre bosszút állhatok. Mindenért. Forbes seriff megölése miatt, amiért tőrbe csalt.
Hamar odaértünk. Először nem vettem észre semmit. Aztán megpillantottam az őrködő Caroline-t az ablak alatt. Elvesztettem az eszem. Mi a faszt keres ez itt? Azt hiszi, hogy megölhet az anyja miatt? Hogyan gondolhatja, hogy van esélye ellenem? Nekirontottam és a falnak csaptam. Cassy pedig kezelésbe vette a mágiájával, egészen addig, amíg elő nem bukkant Bonnie is, és a barátnőmre támadt. De mielőtt megvédhettem volna… megláttam a szobám ablakából kinézni egy sötét alakot. Gondolkodás nélkül ugrottam fel az erkélyre és törtem be a saját ablakomat.
- Mi a fenét keresel te itt? – sziszegtem Damon Salvatore arcába.
Szijjjjjaaa!
VálaszTörlésA fejezet nagyon nagyon nagyon jóó lett. Imádom . *.*
És mivel nagyon tetszik az egész blogod, ezért kérlek nézz be a blogomra: http://lenapierce.blogspot.com/ És találsz egy kis meglepit!
Puszi: Victoria (:
Szia!
VálaszTörlésKöszönöm!! Mindjárt benézek ;)
Puszi: Ginewra