6. fejezet: Alku

Úgy léptem át a házunk ajtaját, mint az űzött vad. Szakadt ruhában, kócos, tépett hajjal, darabokra hullva. Remegtem a visszafojtott méregtől. Gyűlöltem Katherine-t, egyszerűen már a látványa is kikészített. Kellemetlen emlékeket idézett fel bennem életem legnehezebb időszakából. Neki kellett volna ugranom, darabokra tépnem, ízekre szaggatnom a testét. Kevés személyt gyűlöltem az életem során, de őket nagyon. Katherine is szerepelt a képzeletbeli listán. Nem az első, de nem is az utolsó helyen. Mégsem tettem vele semmit, csak gyáván megfutamodtam. Talán Mistic Falls van rám ilyen rossz hatással. Kezdek visszasüllyedni a szánalmas szintre. Aki megadja magát Damon Salvatore-nek és aki nem öli meg Katherine Pierce-t. Hihetetlen, hogy Katherine a leszármazottam. Hihetetlen.

- Charee? – szólalt meg egy döbbent bizonytalan hang. Cassy arcára tévedt a tekintetem. Ahogy végigmérte a ruházatomat rájött. Düh torzította el máskor kedves és szép vonásait. A következő pillanatban fájdalom hasított a fejembe, mintha a vassal szorítanák össze a fejemet, mintha darabokra törnék az agyam darabjait. Mintha szétrobbanna a világ. Felordítottam és a falnak hátráltam. Aztán elködösült elmémmel rájöttem, hogy mi történik. Meg kell szüntetnem. Próbáltam valami kellemesre gondolni. Akaratlanul is Damon csókja kúszott a szemeim elé, de gyorsan elkergettem. Inkább felidéztem az Elenával töltött napot, amikor végre felszabadult és emberi lehettem. A fájdalom azonnal megszűnt és én zihálva rogytam a földre.

- Hogy tehetted? – kérdeztem két szaggatott levegővétel között. Könnyes szemmel nézett rám, mintha az iménti néhány perc neki is fájt volna. Talán lelkileg tényleg.

- Na és te? Hogy tehetted? Elárultad Lexit. Elárultál engem. Megígérted.

- Mit ígértem? – kérdeztem csendesen.

- Hogy nem dőlsz be többet Damonnek. Megígérted.

- Csakhogy én erre nem emlékszem. Miért vetted el az emlékeimet? – kérdeztem, szemrehányó hangon. Hirtelen vágyni kezdtem azokra az emlékekre.

- Te kérted – felelte, és mintha az arca megvonaglott volna egy pillanatra. – Összetörte a szíved, és én csak így segíthettem. Nem akarom, hogy megtegye újra. Hogy történt?

Elmeséltem neki mindent. A Katherine-es résznél felszisszent.

- Hát ez hihetetlen, hogy neki mindig fel kell bukkannia. Nem tud nyugton maradni?! Nem ok nélkül jött ide, érzem.

- Nem hinném, hogy Damon miatt.

- Kizárt – rázta meg a fejét. – Figyelsz Elenára? Szerintem miatta van itt. Egyébként fura újra ebben az alakban látni téged. Sokkal jobban illik rád.

- Nekem mondod? Mintha már magam sem tudnám, hogy ki vagyok – sóhajtottam. – Meg kellett volna ölnöm őket, és fogalmam sincs, hogy miért nem tettem meg.

- Talán nem volt jó ötlet idejönnünk…

- Nem akarok elmenni, Cassy. Nem menekülhetek örökké. Szembe kell néznem a démonaimmal… és tartozom annyival Elenának, hogy megvédem az életét.

- Miért?

- Mert vér a véremből.

- Katherine is.

- Mindig van kivétel, nem igaz? Mindenben. Ebben is.

- És… ugye nem bántott? – célzott Damonra.

- Nem. Mindent elmondtam. Amikor felébredtem már nem volt ott. Talán jobb is. Olyan furcsa érzésem van vele kapcsolatban.

Cassy felnyögött.

- Muszáj ezt?

- Azt hiszem, hogy jobb, ha most rendbe szedem magam – sóhajtottam és elindultam az emeletre, a szobám felé.

(Damon szemszöge)

Még órákkal később is dühösen járkáltam a szobámban és halkan szitkozódtam. A tegnap éjjel mély nyomokat hagyott bennem. Az első Petrova. Soha nem hittem volna, hogy köze van Charee-nek ehhez az egészhez. Meg akart ölni. Na, nem mintha sokáig ellen tudott volna állni nekem. Még mindig ellenállhatatlan vagyok a nőknek, főleg neki. Már régen is vad és tüzes volt, kicsit mintha saját magamra emlékeztetett volna. Soha nem beszélt magáról. Soha nem ismertem őt, láttam a szemében valami különös szomorú fényt, de nekem csak a teste kellett. Ha lelkizés nélkül is megkaphattam, mégis minek lelkiztem volna vele?

Talán utána kéne járnom ennek a dolognak. El kéne mennem a Duke-ra, hátha Isabel kiderített róla már valamit. De ha így lenne, akkor már megtaláltuk volna ezt az információt. Nem hiányzott ide még egy őrült ribanc, így is túl izgalmas volt az életem. 1220… erősebb lehet, mint azt mutatja. Több mint hatszáz év előnyben volt velünk szemben, és még egy boszorkány is volt vele. Ő vajon mennyi idős lehet? És mi vette rá, hogy segítsen egy vámpírt? Még soha nem találkoztam ilyen erős boszorkánnyal. Veszélyes ellenfelek. Talán ha elcsábítanám Charee-t, mellénk állnának. Oszd meg és uralkodj elv. Katherine könnyű ellenféllé válna.

Beszélnem kell Stefannal.

A nappaliban kissé undorító látvány fogadott. Elena és Stefan éppen elég mélyreható felfedezést tettek egymás szájában. Mit nem adtam volna, ha most én lehetnék Stefan helyében. Hogy is mondta Elena? Hogyan gondolhattam, hogy visszacsókolna engem? És igaza van. Mindenki Stefant választja. Minden nő, akit csak szeretek. Katherine és Elena. De nem számít. Megölöm Katherine-t, és megvédem Elenát bármi áron. Akkor is ha nem én kellek neki. Én majd kiélem magam más nőkön. Kinek kell a szerelem? Úgyis itt van most Charlotte. Majd elszórakozom vele. A szexre ő pont tökéletes. Elégedetten gondoltam a vad éjszakánkra.

- Khm – köszörültem meg a torkom. A párocska ijedten rebbent szét, Elena mikor meglátott fülig vörösödött. Stefan inkább csak bosszúsnak tűnt.

- Remélem, hogy jó okod van arra, hogy…

- Elena, magunkra hagynál?

- Miről van szó? – vonta össze a szemöldökét Stefan.

- Charee.

- Mi a fene bajotok van vele?! - kérdezte Elena dühösen.

- Veszélyes rád – szólaltunk meg egyszerre. Elena csak sértődötten fújtatott, majd felkapta a kabátját és elindult az ajtó felé.

- Ne aggódj, majd Bonnie hazavisz – vetette oda Stefannak, majd eltűnt.

- Szóval? – kérdezte Stefan ingerülten. Úgy döntöttem, hogy nem felelek azonnal. Meg kellett gondolnom, hogy mit áruljak el neki. Vagy mindent osszak meg fele? Ketten több mindent kezdhetnénk ezzel a helyzettel.

- Ne szórakozz – csattant fel, amikor még mindig nem mondtam semmit.

- Hol is kezdjem? Hmm… Hogy elrabolt, kikötözött, majd megpróbált megölni?

- Mi? – kérdezte döbbenten. – Nem mondod komolyan, de hát ti…

- Utána persze más téren mértük össze erőinket… a teljesítménye még mindig lehengerlő…

- Damon… Ezért kellett elküldeni Elenát?

- Nem. Azért mert Charee mondott valamit, ami elgondolkoztatott. Mit tudsz az első Petrováról?

- Nem sok mindent. Még akkor olvastam róla, amikor Katherine után kutattunk. Nagyjából 1200 körül élt, és a boszorkányok az ő vérével kötötték meg a Nap és a Hold átkát. Elena és Katherine ennek a nőnek a leszármazottjai.

- Meg is ölték?

- Igen.

Felhorkantam. Most akkor mégis mi az igazság?

- Miért kérdezed?

Elgondolkozva ráncoltam össze a szemöldököm, és a bárpulthoz léptem. Öntöttem magamnak a kedvenc italomból, majd meghúztam. Csak utána néztem vissza a bátyámra.

- Mert Charee nem az, akinek mondja magát – szólaltam meg végül. Nem tudtam, hogy jó ötlet-e mindent megosztani Stefannal. De Elenára kellett gondolnom elsősorban. Amíg itt van egy ilyen idős vámpír, Elena nincs biztonságban.

- Mert Charlotte az első Petrova – szólalt meg egy gunyoros hang a szoba másik végéből. A belépő Katherine-re meredtem és vörösen kezdtek izzani a szemeim.

- Mit akarsz itt? – kérdeztem vicsorogva. Katherine azóta nem volt sehol, amióta meg akartuk ölni az álarcos bálon. Mit akarhat megint? A szarkeverésen kívül természetesen. Kissé sok volt a mai napra három ugyanolyan, mégis teljesen más lány látványa. Aligha találkoztam ennél bizarrabb dologgal.

- Alkut ajánlok nektek – mondta és végig nézett rajtunk. A döbbent öcsémen és rajtam. Stefan talán még mindig a Katherine által közölt információt dolgozta fel.

- Kössz, nem – vigyorogtam rá gúnyosan, de Stefan közbeszólt.

- Miféle alku?

- Ha segítetek megölni Charlotte Petrovát és a boszorkány barátnőjét, akkor nem bántom többet Elenát és elmegyek a városból – felelte Katherine azzal az önelégült arckifejezéssel, amitől a falra tudtam volna mászni.

- És ha nem? – kérdeztem.

- Akkor megölöm Elenát.

A következő rész tartalmából:

Stefan és Damon az alkuról beszélgetnek, miután Damon választ adott Katherine-nek. Charee őszintén elbeszélget Elenával, ami Cassy-nek nagyon nem tetszik. Charee talál egy különleges ékszert, ami előhozza az emlékeit...